A World Steel Association előrejelzése szerint a globális acélkereslet 2024-ben 1,7%-kal nő, majd 2025-ben további 1,2%-os emelkedést mutat, amelynek fő mozgatórugója India lesz, miközben Kína kereslete csökken.
Az európai gazdasági kihívásokról írt cikket Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem közgazdászprofesszora a Project Syndicate-n. Ebben a kontinens előtt sorakozó kihívásokra hívja fel a figyelmet, külön kiemelve a kelet-közép-európai térséget, amely véleménye szerint támogathatja Európa kilábalását. Kiemeli, hogy Lengyelország az egy főre jutó GDP-ben megelőzte Görögországot és Portugáliát, és olyan országok, mint Románia, a következő öt évben hasonló mérföldkövet fognak elérni. Magyarországról azonban vegyes képet festett.
Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke szerdán megismételte azon meggyőződését, hogy az infláció rögös úton fog elérni a 2%-os szintre, és hogy a központi bank tisztviselői arra számítanak, hogy idén valamikor csökkenteni fogják a kamatlábakat.
Az Európai Központi Banknak fel kell hagynia a kereskedelmi bankok támogatásával, és csökkentenie kell a nála tartott likvid állományra fizetett kamatokat - nyilatkozta Robert Holzmann, az osztrák jegybank elnöke a Reutersnek. A jegybankár 5-10%-os kötelező tartalékrátát javasol a jelenlegi 1% helyett, erre tavaly óta nem fizet az EKB kamatot a bankoknak.
Loretta Mester, a clevelandi Federal Reserve elnöke szerint várható idén kamatcsökkentés, bár a májusi ülésen ez még nem történik meg; hosszú távon azonban magasabb kamatszintre számít, mint korábban várták - számolt be a CNBC.
Azzal kapcsolatban, hogy az amerikai jegybanknak és más nagy intézményeknek miért nem sikerült előrejelezniük az infláció mértékét az elmúlt években, egyszerű lenne azt mondani, hogy kudarcuk oka az volt, hogy előre nem látható nagy sokkhatások következtek be. De ha az uralkodó modellek csak akkor működnek, ha a változók viszonylag stabilnak tekinthetők, akkor azoknak kevés hasznát vesszük.
A héten elsősorban az amerikai munkaerőpiaci adatok mozgathatják meg a piacokat, de idehaza is valóságos adatdömping lesz az ünnepek után. Mutatjuk, mire figyel a piac.
Az MNB jelenleg nem lát olyan piaci kudarcot vagy jegybanki célt, ami miatt egy széleskörűen elérhető lakossági digitális jegybankpénz platformot kellene elindítaniuk - jelentette ki Szombati Anikó az MNB digitalizációért és FinTech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója a BME által szervezett fintech rendezvényen. Ugyanakkor a jegybank ott akar állni a startvonalon, ezért is indítottak CBDC pilot projekteket. A rendezvényen a digitális jegybankpénzek szerepéről és a blokklánc technológiában rejlő lehetőségekről is szó volt.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Apelso Capital Alapkezelő írását olvashatják:
A Magyar Nemzeti Bank ma délutáni kamatvágására reagáltak a banki közgazdászok gyorskommentárjukban, akik egyetértettek abban, hogy a jegybank mostantól kissé szigorúbb üzemmódba kapcsolt, a kamatvágások mértéke csökkenhet.
Év közepére 6,5-7% körüli szintre csökkenhet az alapkamat – mondta Virág Barnabás MNB-alelnök a jegybanki kamatdöntést követő tájékoztatón. Ez azt jelenti, hogy a jegybank kisebb kamatvágásokra áll át, várhatóan 50 bázispontra, ezzel érhető el a június végére jelzett kamatsáv.
"A globális dezinflációt övező kockázatok, a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága és a hazai infláció év közepén várt átmeneti emelkedése a következő hónapokban óvatos monetáris politikát indokol. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását. A következő hónapokban ezen információk alapján adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről" - derült ki a jegybank kamatdöntés után kiadott közleményéből. Az MNB a februári gyorsítás (100 bázispontos vágás) után újra 75-re lassított. "A Monetáris Tanács megítélése szerint a továbbra is erőteljes és általános dezinfláció lehetővé teszi az alapkamat csökkentésének folytatását, ugyanakkor a növekvő pénzpiaci kockázatkerülés a februári mértéknél lassabb ütemet indokol" - írták.
Kemény kritikával illette az amerikai pénzügypolitikát Kevin Warsh, a Fed Kormányzótanácsának korábbi (2006 és 2011 közötti) tagja, akit mostanában Donald Trump elnöki aspiráns lehetséges jelöltjeként emlegetnek a Fed elnöki pozíciójára. Szerinte a jelenlegi irányadó kamat megfelelő szinten van, de döntéshozói várakozások nyilvános közzététele (dot plot) miatt nem tudja betölteni korlátozó szerepét.
Egyetlen hónapra csábult csak el a jegybank, így a februári 100 bázispontos kamatcsökkentés után holnap újra 75 bázisponttal vágja az irányadó rátát - véli a Portfolio által megkérdezett elemzők többsége. A lazítási cikkcakk elbizonytalanította a közgazdászokat, hiszen a tábor messze nem egységes: van, aki szerint a jegybank most még kitart a 100-as tempó mellett, mások szerint eljött az ideje, hogy tartósan alacsonyabb fokozatba kapcsoljon a Magyar Nemzeti Bank. Abban viszont teljes az egyetértés, hogy közeleg az intenzív kamatcsökkentési időszak vége.
Mozgalmas volt a múlt hét, de ez a hét legalább annyira fontos lesz mind idehaza, mind külföldön. Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb makrogazdasági adatközlések, amelyek komoly piacmozgató hatással járhatnak ezen a héten.
Japánban tavaly november óta a leggyorsabb ütemű volt az éves infláció februárban. A pénteken közzétett kormányzati adatok szerint az infláció 2,8 százalék volt, miután januárban 2,2 százalékot mértek.
Nincs már negatív kamat a világon, miután a japán jegybank 17 év után ismét kamatot emelt. A Bank of Japan immár két éve próbált szembemenni a világgal, de végül ők is kamatemelésre kényszerültek: a szimbolikus jelentőségű szigorítást mégis a jen leértékelődése követte. Nem nehéz megérteni, hogy miért, a jegybank ugyanis pontosan azt csinálja, amit az elmúlt két évben végig: a szigor felé történő látszólagos elmozdulással gumicsontot dob a piacoknak, miközben teljes erejéből élénkít tovább. A pénzpiaci folyamatok tükrében őrültségnek tűnhet a jegybank hajthatatlansága, a reálgazdasági helyzetet látva viszont meg lehet érteni a Bank of Japan álláspontját. Ám a kettős játékkal nagy kockázat jár: a japán központi banknak nincs a saját kezében a sorsa.
A Svájci Nemzeti Bank az infláció elleni sikeres küzdelem eredményeként, 25 bázisponttal 1,50%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot és a látra szóló betétek kamatát is, ezzel meglepetést okozva a piacoknak és lendületet adva a zürichi tőzsdei részvényeknek.
A japán központi bank 2007 óta először emelte a kamatlábakat kedden, és ezzel véget vetett a negatív kamatok korának is. A Bank of Japan volt az egyetlen jegybank, amely még ragaszkodott a negatív kamatokhoz. A döntést azzal indokolták, hogy az idei évben erőteljes bérnövekedés jelei mutatkoznak. A jegybank a döntés ellenére azt is jelezte, hogy a támogató monetáris politika korszaka még nem ért véget ezzel.